Budapest 04. ker. Bérlakás csatolása iránti kérelem

Bérlakás csatolása iránti kérelmet – formanyomtatványon – a csatolni kívánt lakás címének pontos megjelölésével lehet benyújtani.
A lakáscsatolás tárgyában – az előzetes vizsgálatot követően – a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság jogosult döntést hozni. A bizottsági döntéshozatalhoz szükség van az Újpesti Vagyonkezelő Zrt., valamint – építési engedélyköteles átalakítás esetén – az építésügyi hatóság szakvéleményére is, amelyeket az Önkormányzat szerez be.
A szomszédos ingatlannak a lakáshoz történő csatolása esetén vizsgálni kell a bérlő háztartása jövedelmi és vagyoni helyzetét

Kulcsszavak: önkormányzati lakás, összenyitás, csatolás, szomszéd lakás

Bérlő, vagy az általa meghatalmazott személy, illetve törvényes képviselője.

Kérelem benyújtása, a szükséges mellékletek csatolása.

A döntés meghozatalára testületi szerv (Népjóléti és Lakásügyi Bizottság) jogosult, ezért a kérelmet legkésőbb a testületnek a kérelem benyújtását követő második rendes ülésére elő kell terjeszteni. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az ÚV Zrt. és az építésügyi hatóság szakvéleményének beszerzésének időtartama. A hiányzó iratok beszerzése érdekében hiánypótlási felhívás kibocsátására kerülhet sor. A jogszabályi feltételek teljesülése esetén a választ Bizottság döntését követően a Lakásügyi Osztály postai úton közli. A döntés írásba foglalását megelőzően az ügyintézők nem jogosultak az ügyről tájékoztatást adni, azonban ezt követően minden esetben írásban tájékoztatják az ügyfeleket

Bérlakás csatolása iránti kérelem

A kérelmező által lakott lakás használatának jogcímét igazoló okirat (bérleti szerződés, tulajdoni lap).

A kérelmező által lakott lakásra vonatkozó lakbér és közüzemi szolgáltatók nullás igazolásai.

A kérelmező és vele együtt élő személyek jövedelemigazolásai.

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testület Népjóléti és Lakásügyi Bizottsága

Budapesti IV. és XV. kerületi Bíróság

Szükséglakást – ha a műszaki feltételek és a hatósági előírások lehetővé teszik – elsősorban csatolás útján kell hasznosítani.

Több jogosult esetén előnyben kell részesíteni azt
 aki nem a szociális helyzet alapján bérli az ingatlant,
aki jövedelmi és vagyoni helyzete alapján az átalakítással járó kivitelezési és adminisztrációs költségeket biztosabban tudja vállalni,
akinek a kérelem elbírálásakor lakott lakásában az egy főre jutó lakóterület kisebb.

A lakbér mértékét a bérlő és a vele együtt lakó személyek jövedelmi és vagyoni helyzete alapján kell megállapítani.

Önkormányzati bérlakást szociális helyzet alapján csak akkor lehet bérbe adni, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 250 %-át (jelenleg ez 71.250,- Ft). A jövedelem számításánál csak a kérelmezőt és a vele együtt lakó személyeket lehet figyelembe venni.

További feltétel, hogy a kérelmező és a vele együtt lakó személyek együttesen nem rendelkeznek a nyugdíjminimum 75-szörösét meghaladó értékű vagyonnal (jelenleg ez 2.137.500,- Ft).

 

A szomszédos ingatlannak a lakáshoz történő csatolása esetén vizsgálni kell a bérlő háztartása jövedelmi és vagyoni helyzetét. Csak a nem a szociális helyzet alapján történő bérbe adás szabályai szerint módosítható a bérleti szerződés, ha a lakás alapterületének módosulása következtében, a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei nem állnak fenn.

Amennyiben a lakás bérbe adására a nem a szociális helyzet alapján történő bérbe adás szabályai szerint kerül sor, a bérlő a szerződés megkötésével egyidejűleg háromhavi bérleti díjnak megfelelő óvadék befizetésére köteles.

A háztartás tagjainak jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

Az eljárás során a jövedelem meghatározásakor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti fogalmat kell alkalmazni.

A kérelem elbírálásakor a bérlő és a vele együttlakó személyek jövedelmi és vagyoni helyzetének megállapítására és igazolására a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeiről

Budapest 04. ker. Település