Budapest 04. ker. - Építményadó

A helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény vonatkozó rendelkezései szerint, adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban építmény) valamennyi helyisége, annak rendeltetése illetőleg hasznosításától függetlenül.

Kulcsszavak: építményadó

Az építményadó alanya az, aki az év első napján az építmény tulajdonosa. Ha az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adóalanya. Több tulajdonos az adóalanyiság átvállalásáról megállapodást nyújthat be az Adóhatóságnak, ennek hiányában a tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.

Az adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását (pl. vásárlás, eladás, használatba vétel stb.) követő tizenöt napon ​belül (legkésőbb változást követő év január 15. napjáig) kell adatbejelentését teljesítenie Budapest Főváros IV. Kerület Újpest önkormányzati adóhatóságához. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, illetve az adó tárgyban nem következik be adókötelezettséget érintő változás (pl.: hasznosalapterület változás).

Adóügyekben a gazdálkodó szervezetek, valamint  az egyéni vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek  elektronikus kapcsolattartásra  és elektronikus ügyintézésre kötelezettek. A benyújtandó nyomtatványok az E-ÖNKORMÁNYZAT portálon, az Építményadó ügytípusnál kiválaszthatók.

Az elektronikus ügyintézésre, illetve elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezettek  (pl.: magánszemélyek) szabadon rendelkezhetnek  az adóhatósággal történő kapcsolattartás módjáról,  a Rendelkezési Nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató az alábbi weboldalon érhető el: https://rendelkezes.gov.hu/rny-public/.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 220. § értelmében

(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.

Az adókötelezettség keletkezéséről, illetve változásáról, az annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - legkésőbb a változást követő év január 15. napjáig - kell az adatbejelentést teljesíteni.

Az adófizetési kötelezettséget félévenként két egyenlő részletben kell megfizetni, melyek esedékessége: 

Évközben történő adófizetési kötelezettség megállapítása esetén a fizetési határidőket az előíró határozat tartalmazza.

Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról

Az építményadó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

Az adó mértéke 2020. január 1.-től: 

- 500 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó építmény után: 1.678.-Ft / m2 / év
- 500 m2 hasznos alapterületet meghaladó építmény esetében: 1.947.-Ft/ m2/ év az egész építmény vonatkozásában
- magánszemély tulajdonában lévő gépjárműtároló (garázs) 646,-Ft / m2 / év
- hatnál több gépjármű elhelyezésére szolgáló teremgarázs esetében 378,-Ft / m2/ év

Az adót két egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell befizetni. Évközben történő adófizetési kötelezettség megállapítása esetén a fizetési határidőket az előíró határozat tartalmazza.

ÉPÍTMÉNYADÓ SZÁMLASZÁM: 12010422-00311530-00100004

Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzat Jegyzője.

Az önkormányzati adóhatóság döntései elleni fellebbezés, jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala.

 

 

Az adókötelezettség a tulajdonjog / vagyoni értékű jog megszerzését - új építmény esetében a használatbavételi engedély / fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik.

Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján, de amennyiben az építmény az év első felében szűnik meg, az adókötelezettség az év második félévére vonatkozó megszűnik.

Az építmény megszűnésének minősül, ha az építményt lebontják, vagy megsemmisül.

Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Mentes az építményadó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

Alapítvány az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil törvény) szerinti közhasznú jogállású alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit, ide nem értve a magyarországi nyilvántartásba vételt;

A mentesség abban az az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A feltételek meglétéről az adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak, adatbejelentésnek minősül.

Mentes az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadó és telekadó alól az egyesület és az alapítvány.

Mentes továbbá az adó alól


Műemlék felújításához kapcsolódó adómentesség

Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a felújításra 2008.január 1.-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.

Mentes az építményadó alól az építmény és telekadóról szóló 34/2011.(XII.19.) önkormányzati rendelet (Ör.) 3.§ alapján a magánszemély (magánszemélyek) tulajdonában álló lakás. Amennyiben a lakás csak részben áll magánszemély (magánszemélyek) tulajdonában, úgy a mentesség csak a magánszemély(ek) tulajdoni illetőségére vonatkozik. Az adózónak nem kell bevallást, illetve nyilatkozatot tennie azon lakástulajdona után, amely az (1) bekezdés alapján mentes az építményadó alól.

Magánszemély (magánszemélyek) tulajdonában álló lakásnak kell tekinteni azon a lakásszövetkezet tulajdonában álló lakást is, amelynek a lakásszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok szerinti állandó használati joga magánszemélyt (magánszemélyeket) illet meg.

Budapest 04. ker. Település